Adatbányászat Blog

Az Adatbányász Blogon a dmlab szakértőinek írásait olvashatod a big data és data science területéről.

dmlab.hu - Big data és data science tanácsadás
"Ha örülsz, hogy fejedre nőttek az adatok."

Keress minket bátran:
- Nagy-Rácz István +36704595669
- Gáspár Csaba +36208234154
- info@dmlab.hu

2010.07.20. 11:53 Prekopcsák Zoltán

Miért szerezzek doktori fokozatot? Mi lesz utána?

Címkék: statisztika yahoo kutatás konferencia 2010 phd adatbányászat publikáció gépi tanulás

A PASCAL Bootcamp nyári egyetem keretében egy beszélgetésen vettem részt, amely a fenti kérdéseket feszegette. Fontos leszögezni, hogy a résztvevők európai kutatók illetve diákok voltak a gépi tanulás, adatbányászat és statisztika területéről, így a megállapítások nem feltétlenül érvényesek más kontinensekre és más tudományterületekre. Lássuk hát, mire jó egy doktori fokozat Európában, illetve Magyarországon.

A legelső érv a doktori mellett, hogy ha valaki kutatóként akar dolgozni, akkor alapvető elvárás a PhD fokozat. Persze vannak ellenpéldák, akik fokozat nélkül is kutatással foglalkoznak, de őket tekinthetjük a szabályt erősítő kivételeknek. Kutatni lehet egyetemen, kutatóintézetben vagy akár cégekben is, bár ez utóbbi nem annyira jellemző Magyarországon, de például Spanyolországban, ahol többek között a Yahoo! Research legnagyobb európai központja van, a doktorit szerzők többnyire cégeknél kötnek ki. Itthon inkább arra érdemes számítani, hogy PhD fokozattal megnyílik az út egy egyetemi pályához, de a cégek nem fogják különösebben értékelni.

Egy másik szempont a doktori mellett, hogy az ember innovatív közegben dolgozik, folyamatosan figyelemmel kíséri a trendeket, sok embert megismer, és így korán bekapcsolódhat egy-egy startup vállalkozásba, amely piacilag is sikeressé teheti. Ez azonban sok tudományterületre nem igaz, az informatika mindenképp előnyösebb terület ebből a szempontból.

Eddig tartottak a pozitív érvek, de ezután minden más a doktori ellen szól, főleg Magyarországon. A doktori ösztöndíj összege itthon jelenleg havi 350 euró körül van, míg Olaszországban, Spanyolországban ez az összeg 1000-1200 euró, Hollandiában és Finnországban pedig nem ritka a 2000-3000 euró közötti havi fizetés. Persze van különbség a megélhetési költségekben ezekben az országokban, de messze nem 3-5-szörös. Külföldön is jellemző, hogy anyagilag előnyösebb egy multinál elhelyezkedni, mint doktori képzésre menni, de itthon ez méginkább igaz.

Ha ez még mindig nem térített el valakit a doktoritól, az ezután azzal fog szembesülni, hogy a magyar kutatók alig vannak beágyazódva az európai kutatási életbe. Ha valaki átböngészi a nagy adatbányászati/gépi tanulási konferenciák előadói névsorát, akkor a legritkább esetben talál köztük magyar nevet. Ez egyrészt azért baj, mert a fiatal kutatók mellett nincsen egy tapasztaltabb professzor, aki ismeri a konferencia stílusát és tanácsokat tudna adni a sikeres publikációhoz, így mindenki a saját bőrén tapasztalja meg a hibákat. Másrészt megfigyelőként is kevesen vesznek részt a konferencián és így lemaradunk a legfrissebb kutatási eredményekről és kimaradunk a nemzetközi kapcsolatépítésből is.

Összességében tehát itthonról nem könnyű érvényesülni ezen a területen, és irigykedve nézhetjük a környező országokban lévő közel 100 fős adatbányászati kutatólaborokat. Ha valaki mégis úttörőként akar tevékenykedni itthon, annak ajánlom Colin de la Higuera vitaindító előadását, amely az alábbi 10 pontot határozza meg a sikeres kutatói életpálya alapelveiként:

  1. Jó hírnév: csak valós eredményeket publikálj, legyél korrekt mások eredményével kapcsolatban, ne publikáld ugyanazt a cikket több helyre.
  2. Azért írj, hogy olvassanak: mindig a legjobb fórumra próbálj bejutni, juttasd el minél több emberhez az üzenetedet.
  3. Tervezz hosszútávra: a doktori fokozat vagy egy pozíció megszerzése csak egy állomás, mindig érdemes előrébb is nézni.
  4. Legyél ambiciózus: legyél motivált a munkádban és gyűjts magad köré hasonló embereket.
  5. Tanulj nyelvet: a szinte tökéletes angol nyelvtudás alapkövetelmény.
  6. Légy a közösség aktív tagja: segíts a tudományos közösségnek, vegyél részt a kommunikációban, értesülj a hírekről, új eredményekről.
  7. Építsd és tartsd fent a szakmai kapcsolataidat: érdeklődj mások munkájáról, küldd szét saját eredményeidet.
  8. Készülj az előadásokra: minden előadás egy esély, hogy potenciális szakmai kapcsolatokat építs és elismerést szerezz.
  9. Publikálj sikeresen: kövesd a publikációs alapelveket, igényes munkát adj ki a kezedből.
  10. Végezz jó munkát: az első 9 pont önmagában nem elég, jó munkát is kell végezned.

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://adatbanyaszat.blog.hu/api/trackback/id/tr12163272

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

tnsnames.ora 2010.07.21. 11:01:04

Jó téma, és hozzá inspiráló! :o)
Én a saját gondolataimat külön postban foglaltam össze e post nyomán.
liftinstinct.blogspot.com/2010/07/adatbanyaszat-es-phd-keresztezese.html